Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FEKETE J. JÓZSEF IMÁDSÁGOS KOLOSTOR (KÖNYV AZ OLVASÁSRÓL)

2011.05.18

FEKETE J. JÓZSEF

IMÁDSÁGOS KOLOSTOR


(KÖNYV AZ OLVASÁSRÓL)

 

 

 

 

2002

 

 

 

 

 

 

TARTALOM

BEVEZETÉS A SZÉPOLVASÁSBA
AZ OLVASÁS TÖRTÉNETÉRŐL (I.)
AZ OLVASÁS TÖRTÉNETÉRŐL (II.)
AZ OLVASÁS TÖRTÉNETÉRŐL (III.)
AZ OLVASÁS MIRÁKULUMÁRÓL
HOL TARTUNK AZ OLVASÁSSAL?
AZ "ISTENI KOMPILÁCIÓK"-RÓL
IRODALOMRÓL ÉS TÜKRÖZÉSRŐL
AZ ÍRÁS BÉRÉRŐL (I.)
AZ ÍRÁS BÉRÉRŐL (II.)
A BÉRTOLLNOKOKRÓL
HASONLATOSSÁGRÓL ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉGRŐL
MÉG EGYSZER PICASSÓRÓL
A VAJDASÁGI ANTAIOSZRÓL
A MŰÉLVEZETRŐL
MÉG EGYSZER A MŰÉLVEZETRŐL
AZ IRODALMI UTAZÁSOKRÓL ÉS AZ UTAZÁSI IRODALOMRÓL
TRÓJÁRÓL
A VILÁG MEGÁLLAPODÁSÁRÓL
AZ ÉNEKELT VERSEKRŐL
A MONDHATÓ VERSEKRŐL
SZÉPIRODALMUNK RECEPCIÓJÁRÓL (I.)
SZÉPIRODALMUNK RECEPCIÓJÁRÓL (II.)
SZÉPIRODALMUNK VISSZHANGJÁRÓL
MIÉRT HALLGATOTT EL TOROK CSABA?
AZ ÚJ KÖLTŐI LENDÜLETRŐL
KÉT SÓHER ELEFÁNTRÓL
AZ IDŐ TERMÉSZETÉRŐL
MÚLTRÓL ÉS JELENRŐL
A TOTALITARIZMUSOKRÓL
A VÁLTOZÓ IDŐK FURCSASÁGAIRÓL (I.)
A VÁLTOZÓ IDŐK FURCSASÁGAIRÓL (II.)
EGY DRÁVASZÖGI KRÓNIKÁRÓL
A NUDISTA LELKEKRŐL
EGY FALU SZOCIOGRÁFIÁJÁRÓL
A REMÉNYTELENSÉG PRÓFÉTÁJÁRÓL
A KÁOSZ BREVIÁRIUMÁRÓL
A VERSEK HÁBORÚS OLVASATÁRÓL
A MEGLEPETÉSEK PÁRHUZAMAIRÓL A REPÜLÉS MEGISMERÉSÉNEK KÖZEPETTE
A "KÖLTÖTT" SZÓ HITELÉRŐL
A FOLYTONOS TOVÁBBGONDOLÁS STRATÉGIÁJÁRÓL
EGY KÖNYV SORSÁRÓL
A LEHETSÉGES VALÓSÁGOKRÓL
VERSRŐL ÉS ELLENÁLLÁSRÓL (I.)
VERSRŐL ÉS ELLENÁLLÁSRÓL (II.)
EGY IMÁDSÁGOSKÖNYVRŐL
SILLING ISTVÁN ÚTJAIRÓL
BENSŐSÉGESEN AZ IRODALOMRÓL?
A REGÉNYÍRÓ ANDROGÜN TERMÉSZETÉRŐL
A REGÉNYÍRÁS HOGYANJÁRÓL
AZ ÖRÖK NŐIRŐL
A NŐKRŐL A TRÓN ÁRNYÉKÁBAN
ISMÉT A NŐI ÉLETELVRŐL
A SZORONGÁS KIÍRÁSÁRÓL
A NŐ KÉRDEZ (I.)
A NŐ KÉRDEZ (II.)
A TELJESSÉGGEL ÖNÖS FOGLALATOSSÁGRÓL
A FÉRFI PRINCÍPIUMRÓL (I.)
A FÉRFI PRINCÍPIUMRÓL (II.)
A HERCEG JÁNOS IRODALMI DÍJRÓL
EGY HÍD-DÍJAS KÖTETRŐL
A KÖNYVKIADÁS MIÉRTJÉRŐL
A SZERZŐK HIÁNYÁRÓL
A MŰVÉSZET INGOVÁNYÁRÓL
AZ ÖNGYILKOS MŰVÉSZEKRŐL
AZ ÉRTHETETLEN VERSEKRŐL
A KÖLTÉSZET ÉRTHETŐSÉGÉRŐL
BŰNRŐL ÉS PRÓZÁRÓL
A VÁLASZTOTT MAGÁNYRÓL (I.)
A VÁLASZTOTT MAGÁNYRÓL (II.)
A LAKATLAN SZIGETRŐL (I.)
A LAKATLAN SZIGETEKRŐL (II.)
A BÖRTÖN SZAGÁRÓL (I.)
A BÖRTÖN SZAGÁRÓL (II.)
A BÖRTÖN SZAGÁRÓL (III.)
EGY KÖNYVÉSZETI REMEKRŐL
AZ ÍRÁS RENESZÁNSZÁRÓL
EGY MAI ARGONAUTÁRÓL ÉS TISZTELŐIRŐL (I.)
EGY MAI ARGONAUTÁRÓL ÉS TISZTELŐIRŐL ( II.)
EGY MAI ARGONAUTÁRÓL ÉS TISZTELŐIRŐL (III.)
A BEZÁRULT EURÓPÁRÓL (I.)
A BEZÁRULT EURÓPÁRÓL (II.)
SINKÓ ERVIN NAPLÓIRÓL (I.)
SINKÓ ERVIN NAPLÓIRÓL (II.)
SINKÓ ERVIN NAPLÓIRÓL (III.)
SZERB ANTAL NAPLÓIRÓL ( I.)
SZERB ANTAL NAPLÓIRÓL (II.)
AZ ÖRÖKKÉ SZOMJAZÓK KÖNYVÉRŐL (I).
AZ ÖRÖKKÉ SZOMJAZÓK KÖNYVÉRŐL (II.)
AZ ÖRÖKKÉ SZOMJAZÓK KÖNYVÉRŐL (III.)
AZ ÖRÖKKÉ SZOMJAZÓK KÖNYVÉRŐL (IV.)
AZ ÖRÖKKÉ SZOMJAZÓK KÖNYVÉRŐL (V.)
A BETOKOSODOTT KUDARCRÓL
A SIVATAG GRAMMATIKÁJÁRÓL (I.)
A SIVATAG GRAMMATIKÁJÁRÓL (II.)
A SIVATAG GRAMMATIKÁJÁRÓL (III.)
A SIVATAG GRAMMATIKÁJÁRÓL (IV.)
EGY NOVELLAPÁLYÁZATRÓL
SLAJF SÁNDOR KÖNYVÉRŐL
A VAGABUNDKORZÓRÓL
A HABOSTORTA-KULTÚRÁRÓL (I.)
A HABOSTORTA-KULTÚRÁRÓL (II.)
A PUSZTULÓ GRAMMATIKÁRÓL
A SZÖVEGTENYÉSZETRŐL
AZ EFEZUSI BETŰKRŐL
AZ OTTHONTALANSÁG ÖRÖK KÖLTŐI LÉTHELYZETÉRŐL
A LÍRAI KÖLTŐK HOLLÉTÉRŐL
A VERSÍRÁS MIÉRTJÉRŐL (I.)
A VERSÍRÁS MIÉRTJÉRŐL (II.)
A HŐS KERESÉSÉRŐL (I.)
A HŐS KERESÉSÉRŐL (II.)
A FORDÍTÓ SORSÁRÓL
ISTEN LEGSZEBB TÖRTÉNETÉRŐL
"MIRE JÓ AZ ISTEN?"
AZ ÚJ SZENTHÁROMSÁGRÓL
A REGÉNYÍRÓ ISTENTAGADÁSÁRÓL
A VILÁG LEGHATALMASABB ÉLŐLÉNYÉRŐL
ÖSSZEOLVASÁS

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A magány azoknak a szeretője, akik ezen a szeretőn keresztül élik csak ki egyéniségüket, akik csak ezen a szeretőn keresztül tudják megölelni a mindent, amiben benne van ember, igazság, jog és boldogság."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Fehér Ferenc)

 

 

 

 

 

 

 

 

"A könyv az emberi érintkezés alapvető formáinak egyike."

(Vincent Šabík)

 

BEVEZETÉS A SZÉPOLVASÁSBA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az olvasni tanulás minden írástudó társadalomban valamiképpen beavatás is, ritualizált átmenet a függőség és a kezdetleges kommunikáció állapotából a közösségi emlékezet világába" - írja Az olvasás története című könyvében Alberto Manguel, és ezzel rámutat az olvasás titkos tudást hordozó cselekvés-jellegére, amit oly érzékletesen jelenített meg Dürer a Vulgata-fordításon dolgozó Szent Jeromos átszellemült arckifejezése és az asztalán heverő koponya között teremtődő jelképiségben - az olvasás a tudás és a bölcsesség továbbhagyományozódásának záloga. Az olvasás jelek megfejtése, és az ember egész élete során olvas, hiszen az őt körülvevő világ jeleit fordítja le a maga nyelvére és a maga tudásává. A könyv pedig olyan jelegyüttes, amit a jelentésközvetítés szándékával hoztak létre alkotói. Az írás azért döntő jelentőségű az emberi kommunikációban, mert segítségével elképzelhetetlen mennyiségű jelentéssel bíró jelet lehet megörökíteni. S ahogy van az írás fejlődésének története, úgy van az olvasásnak is. Sőt, nem csupán története, hanem pszichológiája, szociológiája, fenomenológiája, antropológiai vonatkozása, miegyebe.

Az olvasás ugyanakkor - éppen rituális jelmegfejtő szerepe miatt - felelősség is: a különbségtétel felelőssége. Az olvasás története pedig egyben az olvasó története is. Egy kanadai esszéíró, Stan Persky szerint minden olvasónak bizonyára milliónyi önéletrajza van, mivelhogy saját életünk nyomait találjuk meg egyik könyvben a másik után. Ez a könyv ez utóbbi, tehát az olvasó története felől közelíti meg az olvasásnak, mint a legfőbb jók egyikének a fenoménjét. Nem tudományos dolgozatot tart hát kezében az olvasó, hanem naplót. Az olvasás élményét feldolgozó rövid történetek és el-beszélések sorozatát, amelyek nem az esztétikai értékítélet kimondásának szándékával íródtak, hanem annak tényét kívánták rögzíteni, hogy az olvasás nem magányos aktus. Igaz ugyan, hogy a könyvvel egyedül szembesül az olvasója, de a kötetben felhalmozott jelentéshordozó jelhalmaz mögött újabb ás újabb jelentéshordozó jelhalmazokról feslik fel az értelmezési lehetőségek szövete és így - hiszen az irodalom szüntelen palimpszesztus -, és már a második században lefektetésre került az olvasásnak az az episztemológiai szabálya, hogy a legújabb szöveg felváltja a megelőzőt, merthogy magába is foglalja azt, így hát előkelő társaságban forog az olvasó: hogy kit és mit hív látókörébe egy-egy szöveg, csak műveltségének, ismereteinek és érdeklődésének a függvénye. "Még az emberi nyelvekben sincs olyan kifejezés, mely ne a teljes világegyetemre vonatkozna: tigrist mondani annyi, mint minden tigrist említeni, amely azt nemzete, a szarvasokat és a teknőcöket, melyeket az felfalt, a legelőket, melyek a szarvasokat táplálták, a földet, mely a legelő anyja volt, az eget, mely világosságot adott a földnek" - állította Borges, felmutatván, hogy az értelemhordozó jelkombinációk nem puszta jelek, ráadásul nem is egyértelműek, különböző értelmezőknek különböző jelentést kínálnak.

Könyvek, olvasmányélmények lehetséges olvasatait örökítik meg a kötetbe foglalt, 1997 és 2002 között keletkezett írások, amelyeket továbbolvasásra kínálok az Olvasónak.

S itt mondok köszönetet Kovács Nándornak, aki az Imádságos kolostor felépítésére biztatott, valamint Bosnyák Istvánnak, aki biztosította a munkához a habarcsot.


2002. 05. 15.

Fekete J. József

 tovább  http://mek.niif.hu/04000/04005/04005

-------------------------------------

A SOKOLDALÚ EMBER


Szöveggyűjtemény az embertan és az etika tanításához,
illetve osztályfőnöki órákhoz

 

Készítette: Ambrus Attiláné dr. Kéri Katalin
és
Ambrus Attila József

ISBN 963 686 146 3

 

Pécs, 1994. február

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TARTALOM

 

 

 

 

 

Bevezetés

AZ EMBER ÉS ÖNMAGA

1. Élet - Halál
2. Szépség - Harmónia
3. Meghatározottság - Szabadság

AZ EMBER ÉS TÁRSAI A VILÁGBAN

4. Nemiség - Szerelem - Szeretet
5. Család
6. Ünnepek-Hagyományok-Szokások
7. Kommunikáció - Nyelv
8. Hatalom - Politika - Demokrácia

AZ EMBER ÉS A VÉGTELENSÉG

9. Ember - Természet - Kozmosz
10. Hit - Vallás
11. Vágyak - Álmok - Célok - Fantázia
12. Művészetek

Forrásjegyzék
Kislexikon
Tárgymutató

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

"Nem törődöm azzal, hogy az emberek nem ismernek.
Azzal törődöm, hogy nem ismerem az embereket"

(Kung Fu-ce)

 

Bevezetés

 

 

 

 

 

 

 

Az ember sokoldalúságának, legjellemzőbb tulajdonságainak megközelítése sokféle módon elképzelhető.

Ezzel a szöveggyűjteménnyel azoknak a tanároknak és diákoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik osztályfőnöki órájuk témájához, embertan-foglalkozáshoz vagy etika órához keresnek szemelvényeket.

Ez a könyv hasznos olvasmány lehet mindenkinek a kezében, aki az embert szeretné jobban megismerni, jól alkalmazható ez a kötet bármilyen tanórán, ahol az ember szóba kerül. Szövegválogatásunk sokrétű, egyrészt abban a tekintetben, hogy haszonnal forgatható általános- és középiskolában éppúgy, mint akár az egyetemen. Másrészt a válogatott műrészletek nemcsak tudományos szintjüket tekintve ezerszínűek, hanem műfajukat tekintve is. Noha a gyűjtemény jelentős része irodalmi művekből merített válogatás, ezek mellett helyet kaptak olyan tudományok eredményei és véleményei is az emberrel kapcsolatosan, mint például: a néprajz, filozófia, szociológia, esztétika, biológia, pszichológia, politológia, teológia, nyelvészet.

 

http://mek.niif.hu/01900/01936/01936.htm#0

 

 

Kaffka Margit

Csendes válságok

 

Budapest : Neumann Kht., 2001
 

 

TARTALOM

Új típusok
Korlátok
A gondolkodók
Látogatás
Egy asszony meg egy leány
Levelek a zárdából
Így beszélt az asszony
A veszedelem
Nyár
Egy negyedóra
A Soha-ember
Egy házasság
Diadal
Még egyszer
Soror Annuncia
Utak
A kisasszony
A jó barát
Mélységek fölött
Tavaszi alkony álma
Idill
Neuraszténia
Az orsó mellől
Egy nap
Az ember meséje
Ünnep
Csendes válságok
Rablás
Külön úton
Kaland
Felszabadultan
A nem mindennapi ember
Forgóék
A jöttment
János
Asszonyok
Egy rossz este
Csonka regény
Süppedő talajon
Éjféltől hajnalig
Példa egy igaz emberről és az ő két igaz asszonyáról
Kijegyzések egy mémoire-könyvből
Egy régi eset
Temetés
Polixéna tant
Hiába
Este
A Kirilláné múltja
A tarzusi
Úrnapja
Péter délutánja
A kamarás
Egy nyájas otthon
Szent Ildefonso bálja
Fekete karácsony
Wagner Friderik
Egy régi katonáról
A madarunk
Jeanette szerelmei
Az üvegkisasszony
Lefekvés előtt
Mirjam
Májusi zápor
A Toronyalja utcában
A révnél
Marisnak mindegy
Becskereky Tihamér
Iskolások
Az elvetemült
Az első stációnal
A gép mellett
Hölgyvilág
A kisleány
Falun
Bölcs Fekete Péter levele
Egy idegorvos naplójából
Reggeli kávé
Az Arimathiai
Terézke
Beleznay
Lujzika
Szép Olga
Két ember
Álom

http://mek.niif.hu/04500/04566/html/index.htm