Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Blaise Pascal: Gondolatok

2011.06.17

/gondolatok_pascal_gondolatok01.htm#

---------------------------

CHARLES DARWIN

A FAJOK EREDETE


Természetes kiválasztás útján

 


Kampis György fordításában és előszavával


Budapest : Neumann Kht., 2004


 

Történeti vázlat a fajok eredetére vonatkozó nézetek munkánk első megjelenését megelőző fejlődéséről
Bevezetés

I. Fejezet
A háziasítás során végbemenő változások
A megszokás és a részek használatának vagy nemhasználatának hatása; korrelatív változások; öröklődés
A háziasított változatok sajátosságai; a változatok és fajok megkülönböztetésének nehézségei; a háziasított változatok egy vagy több fajból való származása
A házigalamb fajtái, különbségeik és származásuk
A kiválasztás régebben követett elvei és ezek hatása
Szándéktalan kiválasztás
Az ember kiválasztó képességére nézve kedvező körülmények

II. Fejezet
Változás a természetben
Egyedi különbségek
Kétséges fajok
A nagyon elterjedt, jól eloszlott és gyakori fajok változnak a legtöbbet
A nagyobb nemzetségek fajai mindenütt gyakrabban változnak, mint a kisebbeké
A nagyobb nemzetségek sok faja hasonlít a változatokhoz, mert egymásnak közeli, de nem egyenlő fokú rokonai, és korlátozott az elterjedésük
Összefoglalás

III. Fejezet
A létért folyó küzdelem
A létért való küzdelem fogalmának tág értelmű használata
A mértani haladvány szerinti növekedés
A szaporodási korlátok jellege
Az állatok és növények egymással való bonyolult kapcsolatai a létért folyó küzdelemben
A létért folyó küzdelem egyazon faj egyedei és változatai között a legerősebb

IV. Fejezet
Természetes kiválasztás, vagyis a legalkalmasabbak fennmaradása
Szexuális kiválasztás
Példák a természetes kiválasztásra, vagyis a legalkalmasabbak fennmaradására
Az egyedek kereszteződése
Az új formák természetes kiválasztás révén való létrejöttéhez kedvező körülmények
Kihalás a természetes kiválasztás következtében
A jellegek szétválása
A természetes kiválasztás működésének valószínű hatásai a közös ősök leszármazottaira a jellegek szétválása és kipusztulás révén
A szervezet fejlődési fokairól
A jellegek konvergens fejlődése
A fejezet összefoglalása

V. Fejezet
A változás törvényei
A szervek használatának és nemhasználatának hatása, ahogyan azt a természetes kiválasztás szabályozza
Akklimatizáció
Kapcsolt változás
Kompenzáció és gazdaságosság a növekedésben
Az ismétlődő, csökevényes és alacsony szervezettségű struktúrák változékonyak
Az egyes fajoknál különös mértékben vagy különös módon fejlett részek a rokon fajok hasonló részeivel összehasonlítva nagyon változékonyak
A faji jellegek változékonyabbak, mint a nemzetség közös jellegei
A másodlagos nemi jellegek változékonyak
Különböző fajok egymáshoz hasonlóan változnak, és az egyik faj változata gyakran egy rokon faj megkülönböztető jegyét veszi fel, vagy pedig egy közös ős tulajdonságaira üt vissza
Összefoglalás

VI. Fejezet
Az elmélet nehézségei
Az átmeneti változatok hiánya vagy ritkasága
A különleges életmódú és felépítésű élőlények eredete és változása
Különösen tökéletes és bonyolult szervek
Az átmenet módozatai
A természetes kiválasztás elméletének különleges nehézségei
A természetes kiválasztás hatása a látszólag csekély fontosságú szervekre
Mennyiben igaz a haszonelvűség tana, és honnan származik a szépség?
Összefoglalás: a természetes kiválasztás elmélete magában foglalja a fajta egységére és a létezés feltételeire vonatkozó törvényeket

VII. Fejezet
Különféle kifogások a természetes kiválasztás elmélete ellen

VIII. Fejezet
Az ösztönről
A szokások vagy ösztönök örökletes megváltozásai a háziállatoknál
Különleges ösztönök
Ellenvetések az ösztönökre alkalmazott természetes kiválasztás elméletével kapcsolatban: ivartalan és terméketlen rovarok
Összefoglalás

IX. Fejezet
Hibridizáció
A terméketlenség fokozatai
A hibridek és az első kereszteződések terméketlenségét szabályozó törvények
A terméketlenség eredete és okai első kereszteződéseknél és hibrideknél
Reciprok dimorfizmus és trimorfizmus
A keresztezett változatok és utódaik termékenysége nem általános
A hibridek és keverékek összehasonlítása - függetlenül attól, hogy mennyire termékenyek
A fejezet összefoglalása

X. Fejezet
A geológiai adatok hiányosságáról
Időtartamok meghatározása a lerakódás sebessége és a lepusztulás mértéke alapján
Az őslénytani gyűjtemények szegényességéről
Miért hiányzik számos közbenső változat az egyes formációkban?
Rokon fajok egész csoportjainak hirtelen felbukkanása
Rokon fajok csoportjainak hirtelen megjelenése a legalsóbb ismert fosszilis rétegekben

XI. Fejezet
Az élőlények földtörténeti sora
A kihalásról
Az életformák csaknem egyidejű változásai a Földön
A kihalt fajok rokonsága egymással és a ma élő formákkal
A régi és a ma élő formák fejlettsége
Azonos területeken azonos típusok fejlődnek a kései harmadkorban
Az előző és a jelen fejezet összefoglalása

XII. Fejezet
A fajok földrajzi elterjedése
A teremtés feltételezett központjai
Az elterjedés módjai
Elterjedés a jégkorszak alatt
Váltakozó jégkorszakok északon és délen

XIII. Fejezet
A fajok földrajzi elterjedése (folytatás)
Édesvízi élőlények
Az óceáni szigetek lakóiról
A kétéltűek és a szárazföldi emlősök hiánya az óceáni szigeteken
Kapcsolat a szigetek és a legközelebbi szárazföldek lakói között
Az előző és a jelenlegi fejezet összefoglalása

XIV. Fejezet
Az élőlények egymás közti viszonyai. Morfológia. Embriológia. Csökevényes szervek.
Osztályozás
Analóg hasonlóságok
Az élőlényeket összekötő rokonság természetéről
Morfológia
Egyedfejlődés és embriológia
Csökevényes, satnya és elveszett szervek
Összefoglalás

XV. Fejezet
Összefoglalás és befejezés

---------------------------------------

A SOKOLDALÚ EMBER

 

 

TARTALOM

Bevezetés

AZ EMBER ÉS ÖNMAGA

1. Élet - Halál
2. Szépség - Harmónia
3. Meghatározottság - Szabadság

AZ EMBER ÉS TÁRSAI A VILÁGBAN

4. Nemiség - Szerelem - Szeretet
5. Család
6. Ünnepek-Hagyományok-Szokások
7. Kommunikáció - Nyelv
8. Hatalom - Politika - Demokrácia

AZ EMBER ÉS A VÉGTELENSÉG

9. Ember - Természet - Kozmosz
10. Hit - Vallás
11. Vágyak - Álmok - Célok - Fantázia
12. Művészetek

Forrásjegyzék
Kislexikon
Tárgymutató

-----------------------------------------

RÉGI MAGYAR MULATSÁGOK

 

TARTALOM

 

Előhang

1. A szüret
2. A fonó
3. A fosztó
4. A disznótor
5. A karácsonyolás
6. A farsang
7. A húsvétolás
8. A pünkösdölés
9. Az aratóünnep
10. A keresztelő
11. A lakodalom
12. A halotti tor
13. A névnapolás
14. A vendégeskedés
15. A vásár
16. Az áldomás
17. Az ivó
18. A hecc
19. A kártyázás
20. A tánc

Források

-----------------------------------------------------------------

 

A. Gergely András

 

Tér, idő, határ és átmenet

 

 

 

 

Tartalom

 

 

 

Egy tudomány honosodása: a politikai antropológia évtizede

 

Politikai antropológia - avagy a "politikai tudás archeológiája"

 

Időiség és emberélmény
/Antropológiai szempontok a társadalomtudományok időfelfogásáról/

 

Nagytáji identitás / etnokulturális integritás: a rai

 

Az államnélküliség antropológiájától a szimbolikus politikáig

 

A Jászság kulturális antropológiai megértése
/Egy kutatás előzetes vázlata/

 

Az etnoregionalizmus és a kultúrakutatás: az identitásrégióról

--------------------------------

médiaelméleti antológia

 

TARTALOM
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bevezető
Előszó

      I.
Gilles Deleuze: Utóirat az ellenőrzés társadalmához
Thomas Pynchon: Építhetünk-e a géprombolásra?
Tjebbe van Tijen: Ars Oblivivendi
Bruce Sterling: Az Internet rövid története

      II.
Richard Barbrook - Andy Cameron: A kaliforniai ideológia
Manuel De Landa: Piacok és antipiacok
A legjobb tartalom, mi kapható - A MetaForum III. konferencia záróvitája
Felix Stalder: Pénzügyi hálózatok
Matthew Fuller: OKÁDÉK - mértéktelenség és mértékletesség a hálózatokon
Utópista ígéretek - hálózati tények: Critical Art Ensemble
Adatszemét: a virtuális osztály elmélete - Geert Lovink beszélget Arthur Krokerrel
Sugár János: Paradigmaváltás interruptus

      III.
Pit Schultz: A végső tartalom
Geert Lovink: "Push média"-kritika a Wired magazin újjászületési stratégiáiról
Alexei Shulgin: Művészet, hatalom, kommunikáció
Calin Dan: Utazás egy adatszobán keresztül
David Garcia és Geert Lovink: A taktikus médiumok ábécéje
Peternák Miklós: In medias res
Lev Manovich: Digitális valóság
Hans-Christian Dany: Multiplex személyiségek
Michael Heim: Aggályaim a számítógépekkel kapcsolatban

      IV.
Kotányi Attila: Van-e médiumkritika, amely nem öngyilkos?
Bora Gábor: AI-SERVICE
Losoncz Alpár: A határok digitalizálódása
Eric Davis: Technokultúra és vallásos képzelet
Peter Lamborn Wilson: Net-vallás - háború a mennyben
ÉLETRAJZOK

 

 

 

 

 

------------------------------------------------------

 

 

TARTALOM

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

LEONARDO

 

 

 

Irodalom
KOPERNIKUS
I. Kopernikus élete
II. Kopernikus világrendszere.
Irodalom
PORTA
Irodalom
GALILEI
I. Galilei ifjúsága. Tanulmányai.
II. Galilei a pisai egyetemen tanár.
III. Galilei Páduában.
IV. Galilei fölfedezései a messzelátóval.
V. Galilei visszamegy Pizába, - Asztronomiai újabb fölfedezései.
VI. A Galilei elleni viharok előjelei. - Galilei Rómába utazik. - Hydrostatikai műve.
VII. Nyilt támadások Galilei ellen. - Galilei Rómába megy, hol Kopernikus tanát átokkal sújtják. - Vitája Sarsival.
VIII. Galilei kiadja a Dialogo-t és Rómába idéztetik.
IX. A Galilei pöre.
X. Galilei fogsága. - Dinamikai munkája. - Szenvedései és halála.
XI. Galilei személyisége; fia. - Iratainak kiadása.
XII. A dynamika megalapítása.
XIII. Az egyenletesen gyorsuló mozgás.
XIV. Mozgási általános törvények. - Hajítás. - Ingamozgás.
XV. A virtuális sebességek elve. Ütközés. - Hydrostatika.
XVI. A testek szilárdsága. - A levegő nyomása. - Hőmérés. - Akusztika.
XVII. A fizikai módszer megalapítása. - Verulami Baco.
Irodalom
KEPLER
I. Kepler élete.
II. Kepler asztronómiája
III. Kepler fizikai vizsgálatai. - A messzelátók története.
IV. Kepler világnézlete.
Irodalom
GILBERT
Irodalom
STEVIN
Irodalom
SNELL
Irodalom
GASSENDI
I. Gassendi élete
II. Gassendi érdemei a fizika körül
Irodalom
DESCARTES
I. Descartes élete
II. Descartes mechanikája és világnézlete
III. Descartes optikai vizsgálatai
Irodalom
TORRICELLI
I. Torricelli életrajza.
II. Torricelli fizikai vizsgálatai.
Irodalom
BORELLI
I. Borelli élete.
II. Borelli fizikai munkái.
Irodalom
GRIMALDI
I. Grimaldi élete. - Ricciolival közösen végrehajtott munkái.
II. Grimaldi optikai vizsgálatai.
Irodalom
PASCAL
Irodalom
GUERICKE
Irodalom
BOYLE
I. Boyle élete.
II. Boyle dolgozatai a légszivattyúval. - A levegő rugalmassága.
III. Boyle fizikai egyéb találmányai.
IV. Boyle chemiája.
Irodalom
MARIOTTE
Irodalom
AMONTONS
Irodalom
HOOKE
I. Hooke ifjúsága. - Találmányai a gyakorlati mechanika és az időmérés terén.
II. Hooke a Royal Society tagjává és a mechanika tanárává lesz. Találmányai az optikai és asztronómiai műszerek terén.
III. Hooke asztronomiai észleletei. - Az állócsillagok évi parallaxisa.
IV. Elméleti optikai vizsgálatok.
V. A gravitáczió elmélete.
VI. Hookenak egyéb fizikai vizsgálatai és találmányai.
VII. Hooke mint építő. Titkári hivatala a Royal Societyban. - Jelleme, halála.
Irodalom
HUYGHENS
I. Huyghens ifjúsága. Mathematikai tanulmányai és fölfedezései.
II. Az ingás óra. - Optikai eszközök. - A Saturnus rendszere.
III. Huyghens Párisban.
IV. Huyghens Hollandiában. - Találkozása Newtonnal.
V. Az égitestek lakhatóságának kérdése. - A Kosmotheoros s ennek utóhatásai.
VI. Huyghens halála. - Jelleme.
VII. A Horologium oscillatorium. - Az ingás órák. - A mathematikai és fizikai inga elmélete.
VIII. A czentrifugális erő. -- A földgömb alakja.
IX. Az ütközés. - Az eleven erő megmaradásának elve.
X. A hullámelméletet elősegítő újabb kísérleti tények. - Huyghens elmélete. - A polározódás.
XI. Meteorológiai optika. A hullámelmélet további sorsa. - Párhuzam Newton és Huyghens között.
Irodalom
NEWTON
I. Newton születése és gyermekkora.
Newton Cambridge-ben. - Tanulmányai.
III. Newton mint professzor és a Royal Society tagja. - Viszálya Hooke-kal. Politikai szereplése.
IV. Newton visszatérése a tudományokhoz. Szellemi erejének hanyatlása.
V. Newton a pénzverő hivatal igazgatója. - A chemia iránti hajlama. - Kitüntetései. - Halála.
VI. Newton jelleme. - Theológiai munkái
VII. A Philosophia Naturalis. - Az általános gravitáczió.
VIII. A gravitáczió elmélete Newtonnál.
IX. Az ég mechanikájára vonatkozó egyéb problémák. - A Philosophia naturalis sorsa. - Newton filozófiai felfogása a gravitáczióról.
X. A Philosophia naturalisban tárgyalt fizikai feladatok.
XI. Abszolut erőmérés. - A mechanikai mértékrendszer.
XII. Newton optikája. - A színszórás.
XIII. Az emisszió-elmélet. - A sugártörés és a szivárvány elmélete.
XIV. A vékony lemezek színei. - A testek természetes színei. - A diffrakczió és a kettős törés.
XV. Newton egyéb fizikai dolgozatai.
XVI. Newton érdemei a mathematikában. - Vitája Leibniz-czel. - Chronologiája. - Összes műveinek kiadásai.
Irodalom
HALLEY
I. Halley élete. - Asztronomiai fölfedezései.
II. Barométeres magasságmérés. - A barométerállás változásai. - A szelek elmélete.
III. Halley optikai vizsgálatai.
IV. A hőmérő. - Fahrenheit.
V. Halley mágnességi vizsgálatai. - Graham. - Az északi fény.
Irodalom
BRADLEY
Irodalom
BERNOULLI DÁNIEL
I. A Bernoulliak. - Bernoulli Dániel élete.
II. Az eleven erők megmaradásának elve.
III. A hidrodinamika alaptétele. - A gáz-elmélet.
IV. Akusztikai vizsgálatok. - Brook Taylor.
Irodalom
WATT
I. Watt ifjúsága. - Watt a glasgowi egyetem mechanikusává lesz.
II. A régi gőzgép története.
III. Az újabb gépek története.
IV. Watt gőzgépe.
V. A víz chemiai összetétele.
VI. Watt magánélete. - Kitüntetései. - Halála.
Irodalom
FRANKLIN
I. Franklin ifjúsága.
II. Franklin a közügyek terére lép s a tudományokkal foglalkozik.
III. Az elektromos tünemények ismeretének fejlődése Gilbert óta. - Hawksbee.
IV. Gray és Dufay. - Az elektromosság terjedése és kétféle minősége.
V. Az elektromos gép. - A sűrítő palaczk.
VI. Franklin és a sűrítő palaczk. - Az elektromosság elmélete.
VII. A légköri elektromosság és a villámhárító.
VIII. Franklinnak az elektromosságra vonatkozó egyéb vizsgálatai.
IX. Franklin politikai pályafutása. - Jelleme. - Halála.
Irodalom
COULOMB
I. Coulomb élete a franczia forradalom kitöréseig.
II. Az elektrométerek. - Az elektromos sorok. - A megosztás elmélete. - Symmer elmélete.
III. Coulomb vizsgálatai.
IV. Coulomb nézetei a mágnesség mibenlétéről. - Működése a forradalom után. - Jelleme. - Halála.
Irodalom
VOLTA
I. Volta ifjúsága. - Első vizsgálatai. - Az elektrofor.
II. Volta chemiai munkái. - Volta Páviában tanár. - A szalmaszál-elektroskop és a kondenzátor. - Az eudiométer s egyéb találmányok.
III. A légköri elektromosság forrásai.
IV. Érintkezésbeli elektromosság.
V. Az elektromos oszlop.
VI. Az elektromos oszlop elmélete.
VII. Volta kisérletei Párisban. - Kitüntetései. - Egyéni és tudományos jelleme. - Halála.
Irodalom
CHLADNI
I. Chladni ifjúsága és tanulmányai. - Hangszerei.
II. A fizikai akusztika fejlődése a XVIII. században.
III. Chladni akusztikája.
IV. A pálczák transverzális és longitudiuális rezgései; a hangmagasság mérése. - Lapok rezgései. - Forgó rezgések.
V. A hang sebessége és visszaverődése. - Hallócsövek. - Meteorok és üstökösök.
VI. Chladni utazásai. - Jelleme. - Halála.
Irodalom
LAVOISIER
I. Lavoisier ifjúsága. - Első munkái. - Lavoisier az akadémia tagjává s főhaszonbérlővé lesz.
II. A flogiszton-elmélet. - Lavoisier új elmélete.
III. Az új elmélet következményei. - Az anyagmennyiség állandósága. - Lavoisier viszonya a többi chemikushoz.
IV. A chemiai nomenklatura. - A Chemia Elemei.
V. A rejtett hő és a fajhő története.
VI. A testek hőokozta kitágulása.
VII. A hő mivoltára vonatkozó hipothézisek
VIII. Lavoisier tevékenysége adminisztratív pályáján.
IX. Lavoisier pöre és kivégeztetése. - Jelleme és családi viszonyai.
Irodalom
LAPLACE
I. Laplace élete.
II. Az asztronómia állapota Laplace föllépése idejében.
III. Az ár és az apály. - A praeczesszio. - A Hold librácziója. - A Jupiter és Saturnus egyenletlenségei. - A Jupiter-holdak törvényei.
IV. A naprendszer állandósága. - A nehézségi erő szukczessziv terjedése. - A Földnek a Naptól való távolsága. - A földgömb közép-lapúltsága. - A Föld forgás-sebessége. - A Saturnus-gyűrűk.
V. Laplace kozmogoniája - Az "Exposition du Système du Monde."
VI. Hajcsövesség. - A hang terjedés-sebessége. - A valószínűségek elmélete.
Irodalom
RUMFORD
I. Rumford ifjúsága. - Katonai és politikai pályafutása.
II. Rumford Bajorországban.
III. Rumford hőtani vizsgálatai.
IV. Fotométria.
V. Rumford érdemei a tudományok terjesztése körül. - Visszavonulása a nyilvános élettől. - Halála; jelleme.
Irodalom
GAY-LUSSAC
I. Gay-Lussac ifjúsága és tanulmányai. - Chemiai első munkái.
II. Gay-Lussac légutazásai.
III. A gázok kiterjedése.
IV. Gay-Lussac és Humboldt. - Utazásuk Olasz- és Németországban.
V. Dalton atómos elmélete. - Gay-Lussac-nak a gázok egyesülésére vonatkozó törvénye.
VI. Gay-Lussac a politechnikai iskolán tanár. - Egyéb chemiai találmányai.
VII. Gay-Lussac meteorológiai vizsgálatai. - Tevékenysége a gyakorlati téren.
VIII. Gay-Lussac tanári működése. - Magánélete. - Halála.
Irodalom
DAVY
I. Davy ifjúsága. - Chemiai első munkája.
II. A nitrogén-monoxidra vonatkozó vizsgálatok. - Davy a Royal Institution tanárává és a Royal Society tagjává lesz.
III. Davy vizsgálatai az elektromos oszloppal.
IV. Az ammoniak-amalgám. - A chlór. - A gyémánt elégetése. - Biztosító lámpa.
V. Az elektromos oszlop elmélete. - Az elektromos fény. - Hőtani vizsgálatok.
VI. Davy hivatalai és kitüntetései. - Chemiai művei. - Utazásai. - Jelleme; halála.
Irodalom
WOLLASTON
Irodalom
DULONG
I. Dulong ifjúsága és tanulmányai. - Chemiai munkái.
II. Dulong és Petit. - A testek kiterjedése és kihűlése.
III. A szilárd testek és a gázok fajheve. - Dulong és Petit törvénye. - A gázok hirtelen térfogat-változására vonatkozó törvény.
IV. Mariotte törvénye. - A vízgőzök feszítő ereje. - Sugártörés a gázokban.
V. Dulong és Berzelius. - A gázok sűrítése fémek által. - Égési és állati hő. - Dulong mint tanár. - Halála.
Irodalom
YOUNG
I. Young ifjúsága. - Tanulmányai, rendkívüli tehetségei. - A látás elmélete.
II. Az interferencziák elve.
III. Young különböző művei. - Orvosi pályája és hivatalai. - Jelleme. - Halála.
Irodalom
MALUS
I. Malus ifjusága. - Katonai pályafutása.
II. Malus optikai munkái. - Polározódás a visszaverődés és egyszerű törés által.
III. Malus kitüntetései. - Halála. - Jelleme.
Irodalom
BIOT
I. Biot ifjúsága és tanulmányai. - Hivatalai. - Fokmérések.
II. Biot fizikai munkái.
III. Biot mint tanár és író. - Kitüntetései. - Halála.
Irodalom
ARAGO
I. Arago ifjúkora. - Belépése a politechnikai iskolába. - Arago az obszervatórium titkárává lesz.
II. A spanyolországi fokmérés.
III. Arago fogsága. - Kalandjai Spanyolországban és Afrikában. - Visszatérése Francziaországba.
IV. Arago az akadémia tagjává, a Bureau des Longitudes adjunktusává és politechnikai iskolai tanárrá lesz.
V. Az aberráczió és a fényhipothézisek. - Aragonak interferencziai kísérletei.
VI. A színes polározódás.
VII. A forgató polározódás.
VIII. A polariszkóp. - Fotométeres vizsgálatok. - A polariméter, czianométer s egyéb alkalmazások.
IX. A fénysebesség kísérleti meghatározása.
X. Elektromágnesség.
XI. A forgás-mágnesség.
XII. Az asztronómiára, meteorológiára és fizikai geografiára vonatkozó vizsgálatok.
XIII. A hang sebessége.
XIV. Arago biografiai és történelmi művei.
XV. Arago mint akadémikus. - Politikai tevékenysége. - Jelleme. - Halála.
Irodalom
FRESNEL
I. Fresnel ifjúsága. - Mérnöki pályája. - Első munkái.
II. Fresnel műveinek általános elvi jelentőssége. - A fény interferencziája.
III. A fény polározódása. - A tranzverzális rezgések elve.
IV. A körös polározódás.
V. A fény kettőstörése.
VI. A polározott fény visszaverődése és törése. - Az éterre vonatkozó vizsgálatok.
VII. Világító tornyok. - Fresnel hivatalai és külső életviszonyai. - Halála.
Irodalom
BREWSTER
I. Brewster ifjúsága és tanulmányai. - Első vizsgálatai. - Irodalmi vállalata és optikai munkája.
II. A polározódás szögének törvénye. - Visszaverődés a fémek s a kettőstörő közegek fölületéről.
III. Színgyűrűk kristálylemezekben. - Esetleges kettőstörés. - A kristályok optikai rendszere.
IV. A fény abszorpcziója. - A fluoreszkálás. - A kaleidoszkóp és a stereoszkóp. Világító tornyok.
V. Brewster irodalmi tevékenysége. - Kitüntetései, jelleme, halála.
OERSTED
I. Oersted ifjúsága és tanulmányai. - Első munkái.
II. Oersted külföldi első útja. - Oersted és Ritter.
III. Oersted mint tanár. - Különböző vizsgálatai. - Második utazása. - A folyadékok összenyomhatósága.
IV. Az elektromágnesség feltalálása.
V. Oersted egyéb fizikai munkái. - Utazásai. - Irodalmi működése. - Kitüntetései, halála.
Irodalom
AMPÈRE
I. Ampère ifjúsága és tanulmányai. - Atyjának sorsa s ennek következményei. - Ampère mint magán- és nyilvános tanár.
II. Ampère dolgozata a valószínűség elméletéről. - Állomása a politechnikai iskolán mint repetitor, később mint tanár.
III. Ampère-nek az elektrodinamikára vonatkozó fölfedezései és dolgozatai.
IV. Ampère mathematikai munkái. - Tudományos egyénisége.
V. Ampère jelleme. - Halála.
Irodalom
SEEBECK
I. Seebeck ifjúsága. - Optikai munkái.
II. A hőelektromos oszlop. - Seebeck egyéb dolgozatai.
III. Seebeck élete. - August Seebeck.
Irodalom
MELLONI
I. Melloni ifjúsága. - A sugárzó hő története. - Melloni munkái.
II. Melloni élete és iratai. - Jelleme. - Halála.
Irodalom
OHM

FARADAY
I. Faraday ifjúsága. - Alkalmazása a Royal Institution-ben. - Első kísérletei.
II. A mágnesek és az áramok forgása. - A gázok megsűrítése. - Egyéb dolgozatok. - Faraday kitüntetései.
III. Az indukált áramok.
IV. Faraday elektrochemiai fölfedezései. - Az elektromos áram, a vezetés, és az indukczió elmélete.
V. A mágnesség hatása a polározott fényre.
VI. A diamágnesség. - A kristályok, a lángok és a gázok mágnessége. - A légköri mágnesség.
VII. Faraday egyéb művei. - Tudományos jelleme.
VIII. Faraday magánélete, jelleme. - Halála.
ROBERT MAYER
I. Mayer ifjúsága; tanulmányai s ezek irányzata. - Orvosi pályája. - Utazása Jáva szigetére.
II. A hő mechanikai egyenértéke.
III. Mayer elveinek bővebb kifejtése és alkalmazása a természettudományok különféle ágaira.
IV. Az ég dinamikája.
V. Mayer elvének történelmi előzményei.
VI. Mayer életviszonyai. - Tudományos jogaiért vívott küzdelme s ennek közvetetlen eredményei.
VII. Családi és társadalmi intrigák, melyek miatt Mayer az őrültek házába kerül. - Mayer ez ügygyel kapcsolatos magatartása s nyilatkozatai. - További tevékenysége. - Jogainak elismerése. - Halála.
NÉV-MUTATÓ

TÁRGY-MUTATÓ

JEGYZETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A FIZIKA TÖRTÉNETE
ÉLETRAJZOKBAN

 

 

A térszerveződés szimbolikus üzenetei
/Tér-átélés és politika a kilencvenes évek elején/